Sajtófigyelő | OFOE

FELSZÁLLT A FÜST: NINCSEN VESZÉLY, NINCS KORLÁTOZÁS, A MINISZTÉRIUMNAK SEMMI DOLGA 2021-08-31

Bár Maruzsa Zoltán a mai napig nem válaszolt a tanévre való felkészülését firtató kérdéseinkre, a felkészítésre nem panaszkodhatnak az iskolák, óvodák: már a tanévnyitó előtti napon megkapták Kásler Miklós „Védekezés a köznevelési intézményekben” tárgyú levelét. A levél ugyan csak ajánlásokat tartalmaz a májusi utasítástól való eltérésekre – vagyis formálisan nem írja felül a májusi, kötelező intézkedési tervet, amely „módosításig vagy visszavonásig marad érvényben”, de ne legyenek kétségeink: az iskolák, óvodák és a fenntartók többsége előírásként fogja értelmezni azt. Annál is inkább, mert a levél megfogalmazásai ezt sugallják. Mielőtt a levél tartalmáról véleményt nyilvánítanánk, fel kell háborodnunk annak formáján és időzítésén. (Juhász Ágnes)

(Forrás: ckpinfo)

Érzékenyítő programja miatt támadják az Illyést – A helyi Fidesz elítéli és megvédi az LMBTQ-lobbitól a budaörsi gyerekeket

2021. június 10-én a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közösségi oldalán számolt be, hogy több civil szervezet is tartott előadásokat, workshopokat az iskolájukban. Többek között egy transznemű – a Magyar Nemzet szerint ‘transzvesztita’ – is volt az előadók között. Ezen események a ‘melegellenessé tett pedofiltörvény’ (copyright: Telex) elfogadása előttiek és a kormánypárti lap a törökbálinti alpolgármester ‘feljelentése’ nyomán írt róla. A Magyar Nemzet ugyanis külön cikkeket ír az utóbbi időben az LMBTQ-val foglalkozó iskolákról. A budaörsi Fidesz szervezet közleményben elítéli és a felháborodását fejezi ki a budaörsi iskolában történtek miatt.

(Forrás: Budaőrsi Info)

Kásler Miklós, úgy tűnik, szívesebben beszél a hanyatló Nyugatról és „napkeleti országok” tradícióiról, mint a magyar közoktatás borzalmas állapotáról

Kásler szerint ahhoz, hogy mi, napkeleti népek továbbra is megmaradhassunk napkeletieknek, elengedhetetlen, hogy megőrizzük értékeinket, hagyományainkat, valamint a „sajátos magyar világszemléletünket”. Szerinte ezeknek a céloknak az eléréséhez jó szolgálatot tesz az új Nemzeti Alaptanterv és az új tankönyvek, amelyek többsége már digitálisan is elérhető. Kásler Miklós nyilvánvalóan nem akarta rabolni a Pesti Vigadóban egybegyűltek idejét, így számos kérdésről nem ejtett szót. Az például kimaradt a miniszter beszédéből, hogy 20 éve nem volt ilyen kevés tanár a közoktatásban, aminek köszönhetően annyira súlyossá vált a pedagógushiány, hogy az álláshirdetések alapján jelenleg szinte a „bármilyen szakos tanárokra” van a legnagyobb kereslet.

(Forrás: mérce)

Novák Katalin elítélte Parragh képzeletbeli, meleg tornatanárról szóló nyilvános beszédét

Mélységesen helytelen, amit ő mondott, én ezzel nem értek egyet, és abban a kormánynak is mindig határozott volt az álláspontja, hogy a szexuális orientáció magánügy, és mindenki a saját orientációjának megfelelően szabadon élheti az életét- – így fogalmazott Novák Katalin a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján.A családokért felelős tárca nélküli minisztert az RTL Klub kérdezte Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének kijelentéséről,Novák Katalin hozzátette: Nem megengedhető az, hogy valaki ilyen kijelentést tegyen. Ez nagyon határozottan ellentétes azzal, amit én helyesnek tartok. Senkit nem lehet a szexuális orientációja alapján negatívan megítélni, pláne nem a nyilvánosság előtt.

(Forrás: 24.hu)

Kásler Miklós szerint egyedi és sikeres a több mint ezeréves oktatási rendszerünk

Az MTI szerint Kásler Miklós a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen azt mondta: oktatási rendszerünk egyediségét az adja, hogy kiválóan ötvözi a modern tudományos ismeretek alkalmazását és a hagyományos nevelésközpontú, értékelvű magyar pedagógiai gyakorlatot. Azért sikeres, mert egyesíti magában az ősi magyar hagyományokat, az európai klasszikus és keresztény értékeket, valamint a legmodernebb kor ismeretanyagát. Kiemelte, hogy a magyar oktatási rendszer történelme több mint ezeréves, hiszen Szent István hozta létre az első iskolákat a kolostorok, rendházak falai között, és a magyar királyok sora volt kiváló iskolaszervező, egészen Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterig.

(Forrás: alfahir.hu)

PDSZ: PARRAGH BESZÉDE ELFOGADHATATLAN EGY OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN

Parragh azzal hívta fel magára a figyelmet ezen az augusztus végi napon, hogy ezt az alkalmat ragadta meg újabb politikai hűségesküjére, még pedig azzal, hogy – hogyan fogalmazzunk szépen – buzizott egyet. Egy évnyitón. Egy iskolában. 2021-ben. Amíg alig pár éve teljesen elfogadhatatlan lett volna, hogy valaki, akár a nézőtér soraiban ilyen megjegyzéseket fogalmazzon meg, ma a mikrofon mögött a hazai állami oktatás egyik szétverője teljes nyugalommal és beleéléssel mondhatta el az alábbiakat: „…de azt már nehezen viselem, amikor mondjuk a kilenc éves kisfiamat a tanár úgy segíti fel a létrán, vagy a kötélen, hogy egyébként tudom róla, hogy a fiúkhoz vonzódik.” Természetesen Parragh beszólása primitív és műveletlen, és nagyon sok szinten sértő.

(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)

A családok és az oktatás fejlesztése áll a kormány értékrendjének középpontjában

A családok támogatása, az oktatás fejlesztése és a környezet jobbá tétele áll a gazdaságpolitika, a kormányzás értékrendjének középpontjában - erről a pénzügyminiszter beszélt Budapest legújabb iskolája, a II. kerületi Gyermekek Háza új épületének átadásán kedden. Varga Mihály, aki egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője, azt mondta, háromszor annyi forrás áll rendelkezésre oktatási célra, a családok támogatására idén, mint 2010-ben. Hozzátette: a kormány évről évre többet fordít az alapfokú és a középfokú oktatásra; ezek a források az elmúlt tíz évben 735 milliárd forinttal emelkedtek. Közölte, jelenleg kilencszáz oktatási intézmény korszerűsítése, bővítése zajlik, és ezek között van a II. kerületi Völgy utcai iskola. Elmondta, a kormány 5,3 milliárd forintos támogatása nemcsak azt tette lehetővé, hogy új épületbe költözzenek, hanem azt is, hogy az intézmény gimnáziumi tagozattal bővülhessen.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Harc a tanárokért: az állam az egyik iskolájában többet fizet, mint a másikban

Az egyre kevesebb tanárért egyre nagyobb harc folyik a magyar iskolákban. A szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy Emmi-iskolában, így egyre nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket. Az igazgatók pedig nem értik, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül.

(Forrás: hvg.hu)

A brexit miatt véget ér a brit egyetemeken tanuló magyarok sikertörténete

Idén 95 százalékkal kevesebb magyar diák kezdi az egyetemet az Egyesült Királyságban, mint tavaly. Az uniós diákhitel és az alacsony tandíj nélkül kifizethetetlenné vált az angliai továbbtanulás. Ezzel eltűnik egy több ezer fős magyar diákközösség és vele együtt a kinti szervezetek is, amik eddig képesek voltak hazacsábítani a brit diplomás fiatalokat. Persze lehet menni máshova is tanulni, de egyelőre nincsen olyan ország, ahonnan ilyen szervezetten importáljuk haza a diaszpóra tagjait. A honvágy pedig sokszor kevés ahhoz, hogy felvegye a versenyt a nyugati fizetésekkel.

(Forrás: 444.hu)

Egyetemi hallgatókat köteleznek, hogy önkénteskedjenek a Vadászati Világkiállításon

Egy hallgató küldte el nekünk azt az emailt, melyben saját egyeteme, a MATE arról tájékoztatja őt, és még számos diáktársát, hogy október 4.-e és 10-e között a Vadászati Világkiállításon önkéntes munkát kell végeznie. A hallgatókat az egyetem arra kötelezi, hogy tanítási időben, a kiállítás szervezői által megszabott időpontokban segítsenek a szervezőknek a rendezvény lebonyolításában. Az email szerint az agráregyetem minden természetvédelmi mérnök alapszakos, nappali tagozatos hallgatója köteles részt venni a munkában, amennyiben másod-, vagy harmadéves. A levélből kiderül, hogy a hallgatók kénytelenek önkéntes szerződést kötni a rendezvényt lebonyolító céggel, amely később az órai távollétüket igazoló papírt fog kiállítani számukra.

(Forrás: Átlátszó oktatás)

Filippov Gábor: Az egyetlen lehetőségünk, hogy jobban éljünk húsz év múlva az, hogy a közoktatáson változtatunk

Mélyen rögzült, strukturális okai vannak annak, hogy az oktatás nem hatékony Magyarországon, és ez nem csak a leszakadóknak, hanem az egész ország teljesítményének rossz, ám ezen mind lehet változtatni, vélekedett Filippov Gábor elemző Alinda műsorában. (A teljes, egyórás interjút, amelyben szó van egyebek mellett a modern tanítási módszerekről, vagy a covid hatásairól is, jelképes összegű támogatásért itt lehet megnézni.) A beszélgetés témája azért az oktatás volt, mert Filippovék az Egyensúly Intézetben most készítettek el egy, az ágazatról szóló elemzést.

(Forrás: telex.hu)

Középiskolások fejlesztettek nyelvtanuló appot beteg gyerekeknek

Krónikus beteg gyerekeknek fejlesztett interaktív nyelvtanító applikációt a Fazekas Gimnázium diákjaiból álló csapat, amely ezzel megnyerte a Morgan Stanley budapesti központja által rendezett versenyt. A vállalat felhívására diákok, pályakezdők és tapasztalt szakemberek egyaránt jelentkeztek, hogy az Amigos a gyerekekért Alapítvány partnereként innovatív tanulási eszközöket fejlesszenek krónikus betegség miatt hosszabb kórházi kezelésre szoruló gyerekek és tinédzserek számára – közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.

(Forrás: 24.hu)

Pluszpont jár a felvételin azoknak, akik az egyetem előtt beálltak honvédnek

Benkő Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: idén 400 fiatalnak kínáltak lehetőséget arra ilyen szolgálatra, 470-en jelentkeztek. Féléves szolgálat után 32, egy év után 64 pluszpont jár majd a felsőoktatási felvételinél. A miniszter hozzátette: remélik, hogy ezek közül a fiatalok közül többen választják majd hosszabb távon is a katonai pályát. Elmondta azt is, hogy 2017 óta folyamatosan növekszik a Honvédség létszáma. Kiemelkedőnek nevezte a növekedést az önkéntes tartalékosok számában – ők mára már több mint 11 ezren vannak.

(Forrás: Infostart)

Negyedik hullám: Mi jöhet most az iskolákban, rendszer- vagy módszerváltás?

A koronavírus-járvány miatt házi üzemmódra váltott oktatás korábban lehetetlennek tartott dolgokról is bebizonyította, hogy akár működhetnek is. A távoktatásban az sem ördögtől való, hogy a tanulócsoportok az életkor helyett tudásszint alapján szerveződjenek. Hogy miből lesz iskolapélda, az azonban még a járvány árnyékában megkezdett új tanév idején sem világos.

(Forrás: hvg.hu)

Újabb gimnáziumot ért el az LMBTQ-ideológia

Az Eötvös József Gimnázium és a Dózsa György Gimnázium után egy főváros közeli középiskolába szivárgott be az LMBTQ-ideológia. Lapunk megtudta: ezúttal a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium Szakgimnázium és Technikum szervezett érzékenyítő programokat, amelyeknek a legismertebb LMBTQ-szervezetek mellett egy transzvesztita is előadást tartott a gimnázium diákjainak. Mint kiderült, az intézmény a szülőket sem értesítette az érzékenyítőrendezvényről.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Alig tudnak írni-olvasni a kisiskolások

Kende Ágnes, a Rosa Parks munkatársa is úgy véli, hogy a járványhelyzetben csak azok tudtak az új, digitális oktatás kihívásainak megfelelni, ahol a szülő kellő hátteret tudott biztosítani a gyermekének. A szociológus úgy véli, nemcsak az iskolanyitás során lehetett érzékelni a családi háttér helyzetének szerepét, de az elmúlt másfél év alatt is. Kende Ágnes emlékeztetett arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok számára nem tudott a digitális oktatás teljes mértékben megvalósulni, hiszen számtalan családnál nem volt biztosítva sem eszköz, sem internethozzáférés, vagyis a távoktatás felerősítette az egyenlőtlenségeket.

(Forrás: index)

OKOSTANKÖNYV HELYETT BUTATANKÖNYV: EBBŐL KELLENE FÖLDRAJZOT TANULNIUK A DIÁKOKNAK

Kereshetjük a hibát a tankönyvszerzőkben. Az első könyvből nyilvánvalóan árad a dilettantizmus, a kocsmaszagú sztereotípiák. A második esetében inkább hullámzó minőséget, összecsapottságot látok. Ezeket lektorálják is, tehát elvileg a kiadónak is van felelőssége. Nyilván az sem tesz jót, hogy folyton kapkodni kell, egyik reformtól a másikig. Az utóbbi tankönyv 27 éve alatt inkább csak a felszínen élt át változásokat, mint lényegi tartalmában, szemléletében, módszertani közelítésében (tanulságos ugyanakkor nyomon követni, ahogyan mindig az aktuális széljárásnak megfelelő fazonra igazították).

(Forrás: Qubit)

Béremelést várnának a pedagógusok, de a kormány szerint „a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé”

A PSZ arra kérte a tanárokat, videóüzenetben mondják el a problémáikat az oktatás helyzetével kapcsolatban, amelyből kiderült: a szakma legégetőbb kérdései jelenleg az alacsony bérezés, az új Nemzeti Alaptanterv, valamint a pedagógushiány. Csernák Tibor, a szervezet tagja szerint a legfelháborítóbb, hogy a kezdő pedagógusok órabére alig több 900 forintnál, ennek fényében pedig nem meglepetés, hogy nem jelentkeznek a fiatalok tanárnak. Hozzátette, a pedagógusi bérek 2014 óta nem követik a mindenkori minimálbér változását.

(Forrás: hvg.hu)

Hiába félnek, nem szólnak a tanárok

Az elégedetlenség érzésénél még nagyobb a félelem érzése, amit az is mutat, hogy a legtöbb pedagógus még egy petíciót is csak monogrammal mer aláírni. Az alacsony pedagógusbérek miatti anyagi bizonytalanság és a központosított iskolarendszer is gátja annak, hogy a tanárok nyíltan hangot adjanak elégedetlenségüknek vagy radikálisabb eszközökkel - például szervezett munkabeszüntetéssel - álljanak ki saját magukért - vélekednek a lapunknak nyilatkozó pedagógus szakszervezetek képviselői. Az pedig biztos - idézte fel a Népszavának - Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke -, hogy az utóbbi hónapokban több kutatás is napvilágot látott, amelyekből kiderült: a tanárok nagy része nincs megelégedve a körülményeivel. Sőt vannak, akiknek már a mindennapi élet is nehézség. Az egyik ilyen az Eötvös Loránd Tudományegyetemen készült, a MoTeL (Models of Teacher Learning) névre keresztelt, júliusban publikált kutatás egyebek mellett rávilágított: háromból két pedagógus szerint a megnövekedett munkaterhek és az ebből fakadó időhiány akadályozza a szakmai fejlődésüket, 17,2 százalékuk pedig a pályaelhagyáson is gondolkodik.

(Forrás: Népszava)

Mérő László: Ha én iskolaigazgató lennék

A szülő tudja, hogy a gyerek nagyon hosszú projekt. Egy gyerek akár 80-90 évig is elél. Ezalatt a világban alapvetően megváltoznak a megoldandó problémák. A ma iskolájában olyan problémák megoldására kell felkészíteni a gyerekeket, amelyekről ma még azt sem tudjuk, hogy problémák. A nagy tanár olyan általános élet- és munkaszemléletet ad a diákjainak, amivel képesek egészen különböző területeken is megállni a helyüket, olyanokon is, amikről konkrétan semmit sem tanultak az iskolában.

(Forrás: Magyar Narancs)

Hogyan állj ki azért, ami fontos neked? – Szerveződj játékosan!

A játékot úgy alakítottuk ki, hogy a tudatos szerveződés és érdekvédelem alapvető jellemzőivel meg tudjanak ismerkedni a résztvevők. A játékban a résztvevők minden körben egy-egy általuk meghatározott társadalmi csoportot vagy közösséget képviselnek, akik megpróbálnak elérni egy számukra fontos dolgot vagy éppen megakadályozni valamit, ami számukra elfogadhatatlan. A játék során olyan ügyekkel találkoznak, amik a való életben is elfordultak már. Például meg kell akadályozni, hogy egy városi park helyére bevásárlóközpont épüljön, el kell érni, hogy meleg párok is fogadhassanak az örökbe, vagy éppen az egyetemi autonómiát kell megvédeni.

(Forrás: mérce)

Nem kell maszk az óvodákban és az iskolákban, a testhőmérséklet-mérést is megszüntetik

Bár a kormány jelenléti oktatásra készül szeptembertől, nem kizárt, hogy a negyedik hullám esetleges erősödése miatt ismét át kell állni az online órákra. Erre viszont Totyik Tamás szerint egyelőre szinte semmivel sem vagyunk jobban felkészülve, mint tavaly. A PSZ tudomása szerint az intézményvezetőket nem szólították fel, hogy a tantárgyfelosztás elkészítésénél számoljanak az esetleges online vagy hibrid oktatásra való átállással, és hiányoznak azok a digitális tanítási és feleltetőrendszerek is, amelyek hatékonyabbá tehetnék az online órákat.

(Forrás: 444.hu)

Szakszervezet a tanárhiányról: „3-4 év múlva összeomolhat a rendszer”

Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét a járványvédelmi intézkedésekről, a pedagógusképzés átalakításáról és az iskolai szexuális felvilágosításról is kérdeztük. „Úgy számolunk, hogy 2022 és 2027 között 22 ezres lesz a veszteség, azaz a pályára belépők és a nyugdíjba vonulók közötti különbség. Ehhez még hozzájön, hogy 8-10 ezer, a pedagógus-életpályán jelenleg Pedagógus I. kategóriába sorolt kolléga nem akarja teljesíteni a Pedagógus II.-höz szükséges minősítést, ami 11 év után mindenkinek kötelező. Ez a csoport mutat némi átfedést a nyugdíjba készülőkkel, de a következő évek jelzett veszteségét így is növelhetik 25-27 ezer főre. Egy 146 ezres pedagógusi kar ezt nem bírja el, ha nem tesz valamit sürgősen a kormány, összeomlik a rendszer. Nem holnap, de 3-4 év múlva.”

(Forrás: Magyar Narancs)

BALATONI JÓZSEF: A MESE ÉS A VALÓSÁG TALÁLKOZÁSA TANÉVKEZDÉS ELŐTT

Értem én, hogy várjuk a robotokat meg a drónokat, és tényleg szuper lenne, ha 2021-ben nem ott tartanánk, hogy az évekkel ezelőtt kifestett termekben krétával írunk az ütött-kopott táblára, amin az írás fele nem is látszik, de sajnos nagyon sok iskolában ez a helyzet. Arról nem is beszélve, hogy rozoga, rossz állapotú padok, székek várják a gyerekeket, és nagy szerencse, ha nem törnek össze, hanem még egy tanévet kihúznak. Arról pedig nagyon sokan csak álmodnak, hogy okostábla kerüljön fel a falra, amivel tényleg szuper dolgokat lehetne tenni. Mondjuk, ehhez az is kellene, hogy ne hosszú percekig tartson, míg az öreg, elavult számítógépek bekapcsolnak, és legyenek megfelelő programok a táblákhoz, amiket használnánk.

„Rettenetes, sírnivaló”: lehúzták az új tankönyveket a szakértők

Az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamnak szóló tavalyi széria után most szeptemberre a másodikba, a hatodikba és a tizedikbe lépő korosztály könyveit írták át. Az elkészült munkák annak ellenére is a „rettenetes”, illetve „sírnivaló” minősítést kapták az értékelésre felkért szakértőktől, hogy a könyvek összeállítói egyrészt tanulhattak volna az előző évek hibáiból, másrészt a rohamtempóban készült 2020-as kötetekkel szemben most bő másfél év állt a rendelkezésükre.

(Forrás: hvg.hu)

Semmit sem tudni az iskolai és óvodai járványprotokollról, Maruzsától várnak választ a civilek

Egy hét van hátra az iskolakezdésig, amely járványügyi szakértők szerint nagyban hozzájárulhat a koronavírus negyedik hullámának beindulásához. Ehhez képest nem kommunikál semmit a kormány arról, milyen intézkedések, szabályok, várhatók a veszély enyhítésére, ami miatt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárhoz fordult levélben a Civil Közoktatási Platform. Bár a járvány terjedését nem pontosan lehetőre látni, a civilek szerint az azonban megoldható lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni, hogy az intézményeknek ne rögtönzötten kelljen alkalmazkodniuk a különféle forrásokból érkező különféle, sokszor csak feltételezett előírásokhoz. Különböző veszélyhelyzeti fokozatokhoz tartozó intézkedéscsomagokat hozhatna létre a kormány, amelyek előírásokat tartalmazhatnának a tesztelésre, a távolságtartásra, a maszkhasználatra, a fokozottan veszélyes tevékenységek lehetőségére vagy tiltására, a szülők belépésére az intézményekbe, vagy épp az online oktatásra – vélekedik a CKP.

(Forrás: mérce)

Az iskolakezdés táptalaja lehet a vírus berobbanásának

Nyolc nap múlva becsengetnek, de számos kérdés tisztázatlan a 2021/2022-es tanévet illetően. Milyen változásokhoz vezet az iskolákban a nyáron elfogadott gyermekvédelmi törvény? Lesz-e digitális oktatás? A lehetséges forgatókönyvekről Szabó Zsuzsát, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét, valamint Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökét kérdeztük. Párhuzamos interjú az Indexen!

(Forrás: index)

Éveken belül elfogyhatnak a természettudomány-tanárok

Arról már az Index is beszámolt, hogy igazi kihívást jelent szaktanárokat találni. A jövő aggasztó képét jól szemlélteti, hogy az országban csupán egyetlen helyen és mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves, kémia–fizika tanár szakos osztatlan képzés 2020 őszén. Azon az egy hallgatón kívül másik 41 hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát. Holtzer Péter, A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke az Indexnek elmondta, hogy az alacsony kezdő fizetéseken túl a pálya népszerűtlenségéhez hozzájárul, hogy a természettudományos tárgyak óraszámai drasztikusan csökkentek.

(Forrás: index)

Novák Katalin: Szeptember elsején biztonsággal elindulhat a jelenléti oktatás

Novák az ülést követően megtartott és a Facebookon élőben közvetített sajtótájékoztatón azt mondta, jelenléti oktatásra készülnek a köznevelési intézményekben. Úgy látják, hogy ezt a járványhelyzet lehetővé is teszi ősztől. Ehhez kapcsolódóan oltási kampányt szerveznek a köznevelési intézményekbe járó diákok számára. A 12 éven felüliek számára már régóta elérhető a védőoltás és most szerdáig, augusztus 25-ig regisztrálhatják gyermekeiket a szülők az interneten az oltásra. Ha viszont valaki nem él ezzel a lehetőséggel valamilyen ok miatt, akkor jövő héten, augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án kampányszerű oltást szerveznek a köznevelési intézmények tanulóinak, tehát még ott is megkaphatják a gyerekek az oltást. Minden diákot Pfizerrel oltanak be.

(Forrás: telex)

Ma még lehet jelentkezni az iskolás gyermekek oltására

A beoltottak száma 5 709 197 fő, közülük 5 504 205 fő már a második oltását is megkapta. 134 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 811 337 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt egy beteg, így az elhunytak száma 30 055 fő. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 773 569 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 7713 főre csökkent. 92 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 13-an vannak lélegeztetőgépen – tájékoztatott a Koronavírus.gov.hu kormányzati portál. A delta vírusmutáns több európai országban és már hazánkban is terjed, a negyedik hullám jelei már több országban érzékelhetők, és a beoltatlanok vannak a legnagyobb veszélyben, ezért kérik, hogy aki még nem oltatta be magát, az jelentkezzen háziorvosánál vagy regisztráljon és foglaljon időpontot az interneten.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Folyosói pletykák szerint az iskolák szeptember közepén újra online oktatásra állhatnak át

A víruskutatók viszont eltérően nyilatkoztak a szeptemberi helyzetről. Rusvai Miklós például úgy fogalmazott, hogy szeptember közepén kezdődik majd a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Duda Ernő virológus viszont úgy vélekedett, hogy „ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor”. Ráadásul a részletes járványügyi útmutatóval azonban adós a minisztérium – teszi hozzá az Eduline. A portál egyébként megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), készülnek-e arra, hogy a járványügyi helyzet miatt újra online oktatásra kell átállni, de erre nem kaptak választ. Azt ugyanakkor megírták, hogy a diákok és tanárok átoltottsága miatt jóval biztonságosabb lesz az idei tanévkezdés.

(Forrás: hvg.hu)

A mai gyerekek azért nem önállóak, mert a szülők mindent megoldanak helyettük…

Minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke boldog legyen, de bizony sok esetben a túlzásba vitt féltés nem a legjobb irányba tereli a gyereket. A szülők és a tanítók faladata az, hogy megtanítsák a gyereket tanulni. Tanulja meg megkeresni a számára fontos információkat és tudja megkülönböztetni a jót és a rosszat. Tanulja meg azt, hogy bármilyen helyzetben minimális fizikai és lelki vesztesége legyen.

(Forrás: Kölöknet)

Látlelet az oktatásról

Az ezer sebből vérző magyar oktatás egyik legnagyobb, rendszerszintű problémája a pedagógushiány, ami Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint csupán „minden nyáron slágertéma”, és az évi 3-5 ezer álláshely kiírása egy 160-170 ezres köznevelés és szakképzés mellett teljesen természetes dolog. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik az oktatásból. Ezért nem véletlen, hogy érettségivel felvett tanítókról, kémiát kettes gimnáziumi érettségivel oktató matematika tanárról is lehet hallani. Ez persze egyre gyengébb minőségű oktatáshoz vezet.

(Forrás: hírklikk)

Semmi keresnivalója a genderideológiának az óvodákban és iskolákban

Semmi keresnivalója a genderideológiának az óvodákban és iskolákban az oktatási tárca korábbi vezetői szerint. Fodor Gábor egykori közoktatási miniszter úgy véli, nem lenne szerencsés, ha amerikai példára hazánkban is transzneműek részvételével igyekeznének érzékenyíteni az óvodásokat a különböző LMBTQ-szervezetek. Hoffmann Rózsa, egykori köznevelésért felelős államtitkár pedig azt is hangsúlyozza, hogy az LMBTQ-propaganda olyan világnézetet jelenít meg, amely idegen a magyar nép többségének szellemiségétől.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Lesöprik magukról a tanárhiányt

Július végén csaknem 3,5 ezer általános és középiskolai pedagógus álláshely volt meghirdetve a közszféra állásportálján, de még a tanévkezdéshez közeledve, augusztus közepén is több mint ezer nyitott álláshely volt elérhető. Az Emmi azonban nem aggódik, az ATV Híradó megkeresésére néhány napja azt írták, a tanárok létszáma egy évtizede 165-170 ezer között alakul annak ellenére, hogy a tanulólétszám csökken. Ez azonban nem teljesen igaz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb oktatási adatai szerint éppen hogy növekedett a tanulólétszám, például a gimnáziumokban az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,2 főről 10,3 főre nőtt egy tanév alatt, miközben a főállású gimnáziumi pedagógusok száma csaknem azonos az előző tanévivel.

(Forrás: Népszava)

Setényi János: A leendő pedagógusok jórészt a gyakorlatban tanulják majd a szakmát

A pedagógusképzésnek vannak aktuális belföldi gondjai, de az egész egy jóval tágabb civilizációs válság része. Általában elmondható, hogy a pedagóguspálya egyre kevésbé vonzó a világ legfejlettebb államaiban – így Magyarországon is. Ezen belül kritikussá vált a „nehéz” természettudományok helyzete: egyre kevesebben tanulják és egyre kevesebben tanítják. Feltételezhető, hogy fokozatosan átalakul az a XIX. századi és XX. századi pedagógusképzés, amelyben jelentkezők tömegéből választjuk ki az alkalmas fiatalokat, őket az egyetemeken megtanítjuk a szakma elméleti részére, és aztán gyakorló intézményekbe küldjük őket szakmai gyakorlatra. Ez a képzési rendszer abból a feltételezésből indul ki, hogy lehetséges tanításra kész pályakezdők kiképzése. (A valóságban persze mindig is éveket vett igénybe a betanulás). Valószínűleg el fogunk mozdulni olyan megoldások felé, ahol valamiféle könnyített és rövidített képzés lesz, a leendő pedagógusok pedig az iskolában, és a gyakorlatban fogják megtanulni a szakmát. Ezt esetleg a továbbképzési rendszer fejlődése és részleges digitalizációja egészíti majd ki, és akkor munka mellett, a gyakorlatban válnak igazi szakemberekké, akik a pályán maradnak. Lesz, aki ebben apokalipszist lát majd, de előbb-utóbb ilyen kompromisszumokra szükség lesz.

(Forrás: hírklikk)

Az ellenállás szintjei - pedagógiai innovációhoz

Ha bárki próbálkozott már innovációval, illetve akár egy munkaközösségen belül annak rendszerszintű bevezetésével, kétségkívül tapasztalhatta, hogy folyamatosan ellenállásba, falakba ütközik. Ez nem feltétlenül baj, és végképp nem természetellenes, hiszen minden változás megviseli az azt elszenvedni kényszerülőket. Az alábbiakban végignézzük a nyolc legjellemzőbb ellenállási formát, érvet, és megpróbálunk példákat is mutatni - hátha ismerősek lesznek. A szeptemberi iskolakezdéshez kapóra jöhet, ha bármilyen újításon gondolkozol! :) (Prievara Tibor)

(Forrás: tanárblog)

Több mint ötezer egyetemista nem költözhet kollégiumba a tanévkezdésre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt

A koronavírus-járvány miatt tavaly elhalasztott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szeptember 5. és 12. között tartják Budapesten, az eseményre Ferenc pápa is ellátogat. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a római katolikus egyház eseménysorozata, fókuszában a hit, a vallás, Krisztus megértése, mélyebb megélése áll. Budapest eddig egyszer, 1938-ban rendezett eucharisztikus kongresszust. Az elsőt 1881-ben a franciaországi Lille-ben, az eddigi utolsót 2016-ban a fülöp-szigeteki Cebuban rendezték. Hétfőn a BME és az ELTE is bejelentették, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vendégei részére szobákat adnak át az esemény idejére. A szobák átadása egyben azt is jelenti, hogy az egyetemek diákjai a tanévkezdésre nem foglalhatják el az elnyert kollégiumi szobáikat.

(Forrás: telex)

A Klebelsberg Központ nem tudja, hány betöltetlen iskolapszichológusi álláshely van

Az iskolapszichológusok hiánya nem csak a most fokozódó kirekesztést és megbélyegzést tapasztaló LMBTQ fiatalok szempontjából kifejezetten aggasztó, hanem a koronavírus-járványnak a gyerekek mentális egészségére gyakorolt káros hatása miatt is. Egy nemrég megjelent kutatás szerint ugyanis a szülők fele úgy látja, hogy gyermekének mentális, lelki egészsége megsínylette a koronavírus-járványt. A legtöbben azt vették észre, hogy gyermekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején. „Fontos, hogy ráirányítsuk a politikai döntéshozók figyelmét, hogy a mentális egészség témaköre kevesek kiváltsága még mindig Magyarországon. Az állami ellátások sorát növelni kell” – jelentette ki a kutatás kapcsán Szlankó Viola, az Unicef gyermekjogi vezetője, de ezen a véleményen volt a közösségi médiában sokak által csak Jocó bácsiként ismert Balatoni József tanár, influenszer és író is, aki szerint szomorú, hogy állami keretek között nem igazán érhető el segítség.

(Forrás: mérce)

Nem tudják a szülők, mire számítsanak iskolanyitáskor egy újabb hullám esetén

Az olyan, szülőket képviselő közösségek, mint a Szülői Hang eddig aggódva fogadják a híreket és úgy látják: csakúgy, mint ahogyan tavaly, szülőként idén sem tudják, mire számíthatnak egy újabb járványhullám esetén. „A helyzet jelenleg hasonló, mint egy évvel ezelőtt: nyáron a járványügyi adatok jók, és a kormány kifejezi a reményét, hogy az iskolák rendben el tudnak indulni. Mint ahogy tavaly, úgy idén sem lehet tudni részleteket arról, hogy az esetlegesen bekövetkező újabb járványhullám esetén mi lenne a teendő. Pedig az oktatás valamennyi résztvevője számára hasznos lenne, ha előre átgondolt A, B, C tervek lennének a járvány súlyosságától függően, és így jobban fel lehetne készülni”-nyilatkozta a Mércének a közösség részéről Miklós György.

(Forrás: mérce)

Soros György trójai falova az iskolákban

Az Amnesty külön üzletágat tart fent oktatásra, oktatók – aktivisták képzésére és fiatalok beszervezésére, átnevelésére.Hogy az Amnesty propaganda kurzusai, átnevelő tábora hasznos-e, vagy értékes-e, az ebből a szempontból mindegy. Fideszes pártüzeneteknek sincs semmi keresnivalója az iskolapadban. A kérdés itt is az, vajon kap-e lehetőséget a szülő, hogy nemet mondjon erre, mielőtt a gyerek találkozik ezekkel az üzenetekkel? Esetleg legyen vétójoga, mielőtt kiskamasz gyerekét táborozni hívják. Amikor a Szivárványos Hadtest katonái habzó szájjal kéri ki magának a homofóbiát a fent említett jogszabály kapcsán valószínűleg annyira el vannak foglalva saját különleges mártíromságukkal, hogy nem látják a fától az erdőt.”

(Forrás: Mandiner)

Iskolakezdés: egy-két hét alatt is kialakulhat a katasztrófahelyzet

\"Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, 1-2 hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg - mondta a Pénzcentrumnak Duda Ernő. A virológus szerint nem rossz döntés, hogy szeptember első napjaiban oltják a gyerekeket, hisz így nagyjából szeptember közepére kialakul valamekkora védettség. Igaz, előnyösebb lett volna, ha korábban zajlik a tömeges oltás, például a nyári táborokban rengeteg gyerek megkaphatta volna a vakcinát, és védetten mehetett volna iskolába. A középiskolások és az egyetemista korúak tudják leginkább terjeszteni a fertőzést. Az ő átoltottságuk fontosabb, mint a többi csoporté, hisz egy nyugdíjas egy év alatt nem találkozik annyi emberrel, mint egy gimnazista egy átlagos iskolai héten.

(Forrás: Népszava)

Iskolai oltás: rettenetesen szűkszavú az Emmi, de most kiderült, hogy a háziorvosokat is bevonják, és puhul a határidő

Az iskolaorvosok mellett a háziorvosok bevonásával kezdődhet meg tanévkezdéskor a 12-18 évesek koronavírus elleni oltása az oktatási intézményekben - tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). Elárulták azt is, hogy az eredetileg augusztus utolsó két napjára tervezett oltás felvételére még szeptember elején is lesz lehetőségük a 12 év feletti diákoknak. Ennél több konkrétumot azonban nem közöltek, kérdésünkre csak annyit írtak, a részletekről időben tájékoztatást fognak kapni az érintettek.

(Forrás: Népszava)

Nem nagyon kellett „édesgetni” a Freeszfe-be az SZFE-ről távozó diákokat

Az RTL Híradónak tagadta a FreeSZFE elnökségi tagja, hogy az egyesület elédesgette volna a hallgatókat. Az \"édesgetés\" szót a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése használta egy vasárnapi közleményében, amelyben arra reagált, hogy az intézményt újabb 41 diák hagyta el. \"Minden hallgató maga döntötte el, hogy hol szeretne tanulni a jövőben\" – emelte ki Al-Farman Petra, hozzátéve, vannak olyan osztályok, ahol nem is csatlakozott minden diák - ennek több oka is van, például pénzügyi tényezők.

(Forrás: hvg.hu)

Az E-tanoda Programról. Lukács Lilla és Balog Réka írása

A program 2017 januárja óta működik, a kezdetektől fogva online keretek között. Fő fókusza a formális oktatási rendszer perifériájára szorult diákok támogatása online, kortárs tutoringgal. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy olyan mentorprogramot működtetünk, amely során budapesti elit gimnáziumokba járó tanulók digitális tananyagok segítségével online mentorálják többségükben ormánsági társaikat. A programban résztvevő gimnazistáknak felkészítést, tanítási segédletet, tréningeket, önkéntes egyetemisták által kortárssegítést – amely így kétszintű kortárs mentorálássá emeli a programot – ajánlunk cserébe; valamint az Alapítvánnyal szerződött iskolákból jövő tanulóknak lehetőségük van közösségi szolgálatot is (IKSZ) teljesíteni nálunk.

(Forrás: tani-tani online)

Rászorulóknak sem elérhetetlen a külföldi tanulás

Egyre több fiatalnak van lehetősége családi háttértől függetlenül külföldi tanulmányútra menni többek között az Erasmus-programnak köszönhetően. Ennek keretében az elmúlt tanévekben nagyjából minden hatodik-hetedik külföldre utazó erasmusos egyetemista a nehéz körülmények között élők közül került ki. Ettől az évtől ráadásul tovább bővülnek a lehetőségek, növekedhet a rászorulók kiegészítő anyagi támogatása is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Több mint negyven hallgató hagyja ott az SZFE-t

SZFE úgynevezett „modellváltása” messze nem volt zökkenőmentes. Miután a kormány döntött arról, hogy alapítványi működésbe szervezi ki az Európa-szerte elismert képzést adó művészeti egyetemet, a hallgatók tavaly szeptember elsején blokád alá vették az intézmény budapesti Vas utcai épületet. Az diákok blokádjának és az ebből kinövő szolidaritási akciónak később csak a koronavírus-járvány újabb hulláma tudott véget vetni. Az SZFE polgárai az egyetem átszervezésével összefüggésben többek között azt sérelmezték, hogy az új kuratórium tagjainak kiválasztása, illetve az új egyetemi alapszabály elfogadása önkényes módon zajlott a kormány részéről.

(Forrás: 24.hu)

Tanévkezdés külföldön és itthon: így készülnek a szeptemberre az iskolák

Nálunk a minisztérium jelenléti oktatással tervez, a diákok oltása azonban nem halad a tervezett szerint. Augusztus végén kezdődhet a 12-18 évesek oltása, ez a szakemberek szerint már egy megkésett időpont. Ők ugyanis úgy gondolják, a diákok oltását már június végén meg kellett volna kezdeni, hogy szeptemberben biztonságosan indulhasson a tanév. A 16-18 év közöttiek már május óta reigsztrálhatnak oltásra, a 12-15 éves korosztályba pedig 400 ezer diák tartozik, ők kaphatják meg hamarosan első Pfizer oltásukat. A kisiskolások oltási programja egyelőre még nem kezdődött el.

(Forrás: Eduline)

Orbán az olimpiai eredményekről: \"Visszahozhatjuk a férfieszményt is a magyar életbe\"

Így aztán Orbán tovább fejtegetheti, hogy \"a hadsereg újjáépítése, a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése és az, hogy a férfi sportolóink újra felkapaszkodtak a dobogó tetejére, és hogy ismét vannak futballista példaképeink, ez így együtt jót fog tenni Magyarországnak. Mindez óriási segítség a gyerekek nevelésében.\"

(Forrás: Magyar Narancs)

Amíg Iványiék a túlélésért küzdenek, addig a kormány 13,5 milliárdos többletforrást ad az egyházaknak iskola- és óvodafejlesztésekre

A 2019 tavaszán azonban hatályba lépett az egyházi törvény módosítása. 2020 szeptemberében a bíróság megállapította, hogy a közösség a „törvény erejénél fogva” vallási egyesületnek minősül. A magasabb egyházi státusz megszerzése iránti eljárás – idézzük a közleményt – „folyamatban van a Fővárosi Törvényszék előtt, folyamatos hiánypótlási felhívásokkal, végleges döntés nincs”. Újabb strasbourgi eljárást akkor tudnak indítani, ha a magyarországi jogi utat végigjárták. Az ügy elhúzódása miatt Iványiék ismételten kártérítési igényt fognak benyújtani.

(Forrás: Népszava)

Már nemcsak a kistelepüléseken, hanem a fővárosi elitiskolában is kritikus a tanárhiány

Nemcsak a kistelepüléseken, hanem már Budapesten is jelentős a pedagógushiány: bár eddig leginkább a hátrányos helyzetű térségekben volt súlyosan alacsony a tanárok létszáma, már a fővárosi „elitkerületekben” is – erről Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke beszélt az ATV Reggeli Start című műsorában csütörtök reggel, valamint a kedden a Spirit FM rádióban. A szakszervezeti vezető példaként a XI., XII. és II. kerületeket hozta, elmondása szerint az egyik érintett iskolában a 24 meghirdetett tanítói állásra mindössze kilencen jelentkeztek az elmúlt tanévben, és Szabó Zsuzsa szerint általánosan jellemző a jelenség más intézményeknél is.

(Forrás: mérce)

Alibifoci: miért nem csökken a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon?

Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt.

(Forrás: portfolio.hu)

A Klebelsberg Központ nem tudja, hány betöltetlen iskolapszichológusi álláshely van

A Klebelsberg Központ nem rendelkezik arra vonatkozó adattal, hogy hány betöltetlen iskolapszichológus álláshely van, se olyannal, hogy a kötelező 22 órán felül hány órában folytatnak az iskolapszichológusok neveléssel-oktatással lekötött foglalkozást, de arról sincs információja, hogy tankerületenként hány pszichológus dolgozik iskolapszichológusi végzettség nélkül iskolapszichológusi munkakörben, derült ki Ungár Péter szerkesztőségünknek eljuttatott közérdekű adatigényléséből. Az LMP országgyűlési képviselője július végén nyújtott be közérdekű adatigénylést a Klebelsberg Központhoz, melyre most kapott választ Hajnal Gabriellától, az intézmény elnökétől.

(Forrás: mérce)

Tanárkereső álláshirdetések százait tűzték ki az Emmi kapujára

A Momentum az égető pedagógushiány miatt Káslerék lemondását követeli. Házhoz vittük a miniszternek a tanárokat kereső álláshirdetések százait, hadd lássa a saját szemével, hogy milyen súlyos probléma a pedagógushiány – írta Facebook-oldalán Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa. A párt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjének, Kásler Miklósnak és beosztottjainak a figyelmét kívánta felhívni akciójával a tanév közeledtével erre az égető gondra.

(Forrás: Népszava)

Nehéz feladattal küzdenek az igazgatók: három héttel a tanévkezdés előtt még több száz iskolába keresnek tanítót

A közszféra állásportálján, a Közigálláson még mindig több mint hétszáz betöltetlen tanítói állást lehet találni. Sok általános iskola több hirdetést is feladott, máshol egy hirdetésen belül keresnek matematika, angol, ének, informatika, rajz vagy technika szakos tanárokat is. Van, ahol a harmadikosok tanítója hiányzik, míg számos intézmény olyan munkatársakat keres, akik a napközit felügyelnék. A helyzet több szempontból is nehéz: az általános iskolákban már júniusban elkezdték a következő tanév tervezését, most már az órarendeket állítanák össze, így ahol nincs elegendő tanár, tanító, komoly gonddal szembesülnek az iskolaigazgatók.

(Forrás: eduline)

Iványi Gáborék szegedi iskolájába ment a NAV, üres kézzel távozott

A MET évről-évre nehezebb helyzetbe kerül, ugyanis nem kap kormányzati támogatást, miközben állami feladatokat is ellát, és az intézményeiben szociálisan rászoruló családoknak nyújtanak segítséget elsősorban. Tavaly augusztusban a normatíván felül járó támogatás felét, idén júniusban már a teljes összeget vontál el a MET-től, és köznevelési szerződést sem kötnek velük a következő tanérve. Az elvonások következtében fizetési nehézségek léptek fel, a szegedi intézmény székhelyével még az adólistára is felkerültek, 250 millió forinttal jegyezte a NAV az iskolát. Most olyan tartalmú levelet küldtek az intézményvezetőknek, hogy a több százmilliós összeget zárolta a NAV, annak felét, 127 millió forintot le is emeltek a számlájukról. Ezért augusztus 10-én, a fizetési napon a dolgozók bérének csak egy részét tudják elutalni, a második részletet későbbre ígérték.

(Forrás: Magyar Narancs)

Pedagógiai esték - Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána: Éghajlatváltozás: megúszhatja a civilizációnk? (videó)

Az előadás először foglalkozik azzal, hogy az utóbbi évben felpörgött sajtófigyelem a problémára mennyire megalapozott: hol tart most az éghajlatváltozás, és mire számíthatunk? Előadónk Prof. dr. Ürge-Vorsatz Diána, a klímakutatás világhírű szakembere, a CEU professzora, a CEU Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központjának (3CSEP) igazgatója, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke. Az IPCC tevékenységét 2007-ben Nobel-békedíjjal ismerték el. Óraadóként hazai és nemzetközi oktatási intézmények tevékenységét is segíti. 2008-ban tudományos munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta. Hét gyermek édesanyja. A felvétel a szegedi IH Rendezvényközpontban készült 2020. szeptember 28-án.

(Forrás: vtvszeged)

KÉZDI GÁBOR, AZ ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ ÉS A ROMÁK ELLENI DISZKRIMINÁCIÓ KUTATÓJA NEM FÉLT A NEHÉZ KÉRDÉSEKTŐL

A diszkriminációt illetően is jobb lenne, ha nem a politikusok leegyszerűsítő üzenetei („munkakerülő, randalírozó romák, béketűrő, igazságszerető magyarok”), hanem a téma szakértői segítenének eligazodni. Ma már azonban nemcsak a politikusok, hanem a tudósok is törekednek az egyszerű, könnyen befogadható, kattintékony világmagyarázatokra. Aki az olvasók figyelmére hajt, jobban jár, ha fel tud mutatni egy magával ragadó történetet, egy látványos ábrát vagy legalább egy megdöbbentő számot. Ezek viszont mélyebb elemzés nélkül nagyon félrevihetnek.

(Forrás: Qubit)

A tanárhiány miatt könyörögniük kell az igazgatóknak, hogy hozzájuk is jöjjön utazó pedagógus

Senkinek se kényelmes, ha egy tanárnak egyszerre több iskolában kell órát tartania. A kis létszámú iskolákban azonban nincs annyi órája például egy ének szakos tanárnak, hogy az kitöltse a teljes munkaidejét, mint ahogy az iskolák sem tudják saját állományba venni az összes tanárt. Így alakult ki az, hogy vannak úgy nevezett utazó tanárok, akik járják a környező települések iskoláit. Általában egy iskolában csak arra van idejük az utazó tanároknak, hogy „beüljenek a terembe, leadják az anyagot, és mennek is tovább”. Nem tudnak segíteni a tantestületnek az ügyeletekben, a helyettesítésekben, és osztályfőnökséget sem tudnak vállalni, mint ahogy az iskola közösségi életéből is kimaradnak.

(Forrás: telex)

Kezdetét vette az Ökumenikus Segélyszervezet iskolakezdési segélyakciója

Immár tizedik alkalommal hirdet országos pénzadománygyűjtést az Ökumenikus Segélyszervezet nehéz helyzetben lévő gyerekek beiskolázásának támogatására. A jótékonysági akcióban idén a szokott módon egy tízezer forint értékű, személyre szabott, minőségi tanszercsomaggal támogatják a legszegényebb gyereket, ezzel biztosítva nekik valódi esélyt a felzárkózásra.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Megkerülte a gyermekvédőket a kormány

Szerettük volna megtudni, mi a véleménye a leginkább érintett gyermekvédelmi szervezeteknek a referendumról. Négy szervezetnek küldtük el kérdéseinket, kettőtől kaptunk választ. Kiderült: a népszavazás bejelentése előtt a kormány egyiküket se kereste meg, és egyiküknek sincs tudomása arról, hogy bármely másik szervezettel egyeztetett volna. Melyek azok a fontos gyermekjogi, gyermekvédelmi témák, amelyekről érdemes lenne népszavazást is rendezni? Báló Ottília, a Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatója a szociális és gyermekvédelmi ellátás szempontjából ilyen kérdésnek tartja, hogy támogatjuk-e a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék és öregségi nyugdíjminimum emelését.

(Forrás: Népszava)

Muszájból ingáznak a tanárok a falusi iskolák között, és igazán senki nem jár jól vele

Miközben a Klebelsberg Központ úgy kommunikálja, hogy az utazó tanár intézménye kifejezetten hasznos a kisebb iskolák részére, ez nem teljesen van így. Bár a tanárhiánnyal küzdő intézményeknek valóban segítséget jelentenek, a hvg.hu által megkérdezett pedagógusok az óraadás hátrányait is kiemelték. A legtöbb ilyen pedagógus olyan hiánytárgyakat tanít, amelyekben évek óta egyre nagyobb a tanárhiány. Ilyen a Hajnal Gabriella által már említett kémia, de akár a rajz, az ének-zene, vagy a fizika is. Felső tagozatokon ezekből a tárgyakból csak heti néhány órát tartanak, így kisebb létszámú iskolákban kizárt, hogy a szaktanároknak kijöjjön a teljes állásban foglalkoztatáshoz szükséges óraszám. (A pedagógusok heti munkaideje hivatalosan negyven óra, amelyből 22–26 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, de arra, hogy ez a szám mennyire valós, később még visszatérünk.) Ebben az esetben más intézményekben is elláthatnak feladatot, amit a fenntartó tankerületi központ koordinál. Az áttanító pedagógusok munkaidejüket ráadásul jellemzően nem kettő, hanem több intézményben megosztva teljesítik.

(Forrás: hvg.hu)

Vészhelyzetben az emberiség, és ez már nem az unokáink vagy a jegesmedvék gondja

Magyarországon, pontosabban a mi régiónkban már most is 1,5 fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, és ha nem teszünk semmit, az évszázad közepére ez elérheti a három fokot is. Ez azt jelenti, hogy az eddig észlelt szokatlanabb időjárási jelenségek gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. Magyarországon is lehetnek hatalmas tüzek, tovább tarthatnak és erősebbek lesznek a hőhullámok, különösen a városokban, miközben mindezt többek közt várhatóan az élelmiszer-termelés sínyli meg.

(Forrás: szabadeuropa..hu)

Visszanyalt a kormány fagyija: a Meseország mindenkié jogait megvette a világ egyik legnagyobb könyvkiadója

A világ egyik legnagyobb könyvkiadója, a Harper Collins szerezte meg a Dúró Dóra könyvdarálásának hála hamar a sikerlisták élére repült Meseország mindenkié című antológia jogait. A tizenhét kortárs szerző tollából származó mese szereplői marginalizált csoportok tagjai vagy stigmatizált helyzetben élők, így akadnak köztük LMBTQ+ hősök is, például egy agancs után vágyakozó őzlány, mégis mind igazi, gyerekeknek szóló történet.

(Forrás: alfahir.hu)

Publicus: A magyarok harmada szerint valós veszély, hogy LMBTQ-propaganda jelenik meg az óvodákban

A Publicus Intézet július végi közvélemény-kutatása szerint a magyarok 42 százaléka úgy gondolja, valós veszély jelent, hogy LMBTQ-szervezetek az óvodákban és iskolákban a többségitől eltérő szexuális irányultságot népszerűsítő propagandát folytatnak. A magyarok közel harmada lehetségesnek tartja, hogy valaki azért lesz homoszexuális, mert ilyen tartalommal találkozik.

(Forrás: telex)

Válságban van a tanári szakma, a pályán csak a megszállottak maradnak

ert egyértelmű, hogy rengeteg a probléma a felsőoktatásban is. Csakhogy jelenleg nem a valós gondokkal foglalkozik a kormány, hanem felnagyít és a kirakatba helyez olyanokat, amelyek a céljai elérést szolgálják, s ezek sok esetben még véletlenül sem egyeznek a minőségi felsőoktatáséval. A felsőoktatással kapcsolatos kormányzati kritika egyértelműen csak propagandaeszköz a korábbi fals állítások alátámasztására. Hiszen már tíz éve, a Széll Kálmán-tervben is leírták: a felsőoktatás ebben a formában semmit sem ér, drága és nem hatékony. Ebből kiindulva harmincéves távlatot fogalmaztak meg, persze pénzt nem adtak hozzá, ahogyan most sem. Ugyanis nem lehet tudni, sőt, biztosíték sincs rá, hogy az átadott közvagyon most majd jobban hasznosul, jobb lesz az oktatás. A bérekkel is gond van. Felháborító, hogy egy tudományos fokozattal rendelkező tanársegéd havi kétszázezer forintot keres. A beharangozott 15+15 százalékos béremelés ezen nem segít, hiszen a nettó 35 ezer nem megoldás. Pláne, hogy a szakszervezetek szerint a költségvetésben nyoma sincs ennek a béremelésnek.

(Forrás: Népszava)

Szenzációs siker, magyar diák nyerte az egyetemisták nemzetközi matematikaversenyét

Az ELTE matematika alapszakának végzett diákja nyerte a 28. International Mathematics Competition for University Students (IMC) elnevezésű, egyetemisták számára megrendezett nagy nemzetközi versenyt – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem kari honlapján közzétett közleményéből.Gáspár Attila egyedüliként vehette át a verseny kiemelt első díját, a Grand Grand First Prize-t. 589 diáktársát előzte meg öt kontinens 51 országának 160 egyeteméről. Az augusztus 7-én szombaton véget ért versenyen a lehetséges 80 pontból Gáspár Attila 70 pontot szerzett meg, ezzel bőven megelőzte a második helyen végzett, 65 pontos szentpétervári és a megosztott harmadik helyen végzett, 60 pontos orosz, holland, izraeli és lengyel versenyzőt. Az egyetem felhívta a figyelmet, hogy kiemelendő még Matolcsi Dávid teljesítménye is, aki 56 ponttal a megosztott 11–15. helyen végzett.

(Forrás: msn.com)

A világbajnok iskolát épít. Beszélgetés Mike Sándorral

Volt egy kemény magja az iskolának, hozzám is keményen jöttek. Ki vagyok, és mit akarok itt. Normál hangnemben elmondtam, én leszek a testnevelő tanárjuk. Meg kellett velük éreztetni a hétköznapi helyzetekben, hogy nem állok hozzájuk támadólag, és persze nem is félek tőlük. Csak jóval később mondtam el nekik, honnan jöttem. Előtte nem beszéltem nekik erről, azt akartam, hogy különböző képzeteken át alakítsák ki a velem való viszonyukat. Szerettem volna, ha engem látnak, azt, ahol tartok. Az intézetben, ha valaki támadólag lépett fel, akkor a válasz is támadás volt. Tudom, hogy ezek a gyerekek is rengeteg elutasítást kaptak már. Őket muszáj segíteni, különben elkallódnak. Csak úgy lesznek a világban – ahogy a balesetemig én is átéltem ezt a semmiben levést. Ez az iskola tulajdonképpen ezért van, itt minden felnőtt tudja – legfeljebb más és más indíttatásból.

(Forrás: tani-tani online)

A DETEKTÍV, A RÉGÉSZ ÉS A BRÓKER – ÚJRAÉRTELMEZETT NYÁRI TÁBOROK

óth Béla, a Táborfigyelő vezetője szerint annál értékesebb egy tábor, minél több élményt nyújt a gyerekeknek. A statisztikák alapján egy gyermek átlagosan 1,8 táborba megy el egy nyáron, közel két hetet tölt el ott, de természetesen van gyerek, aki egyáltalán nem és olyan is, aki akár 4-5 táborba is elmegy. Ha a szülő hajlandó kompromisszumot kötni, például messzebbre viszi a gyerekét, esetleg más témájú, drágább tábort választ, akkor nincs olyan nap, amikor ne lehetne a következő hétre bekerülni egy turnusra. Tóth Béla várakozásának megfelelően 190 ezer gyerek fog legalább egy hetet fizetős táborban eltölteni idén nyáron. – Ez a 80 százalékos foglaltság már kifizetődő a táborszervezők számára. Hiába volt 2019 rekord év 215 ezer gyerekkel, egy a tavalyihoz hasonló nyár esetén sok kisebb táborszervező lehúzta volna a rolót. Azonban az nem jellemző, hogy a járvány után új szereplők jelentek volna meg a piacon, mivel a bizonytalanságok közepette május 13-án jelentették be, hogy megtarthatók a táborok. Aki akkor döntött úgy, hogy tábort szervez mindenféle addigi előkészület nélkül, az egyáltalán nem vagy legfeljebb csak augusztusra tudott tervezni. És egy tábor szervezése sokrétű a helyszíntől kezdve az étkeztetésen, a humánerőforrás keresésén át a hirdetésig bezárólag.

(Forrás: Jelen)

NINCS KÖZTÜNK KÉMIA!

A központosított intézmények teljes erőből védik a mundért, de már az sem a régi – nem a hivatás mundérjáért küzdenek, nem alkalmazottjaikért állnak ki, hanem azért, hogy le ne tromfolják őket odafentről. Olyan ez a megfelelési kényszer, mint a rossz helyen összeillesztett szivattyú, amelyik kinyomja, és nem beszívja a vizet. Elfogadnám én azt is, hogy nem kell mindenhová kémiatanár, ám gyanítom, hogy az érvek sántítanak, mert nem a nehezen összeverbuvált községi kisiskolákból hiányoznak a szaktanárok, hanem onnan, ahol nagyon is szükség volna rájuk. Mellékesen kiderül, hogy a minisztérium lebutított képzéssel orvosolná a tanárhiányt. Ennek tükrében még groteszkebb, ahogy a Klebersberg Központ elnöke teljes menetfelszerelésben utasít vissza minden problémát, amelynek enyhítéséért küzdenie kéne.

(Forrás: Jelen)

Automatikusan fog gyerekekről készült pornófelvételeket keresni az iPhone

Az amerikai iPhone telefonokon valamikor 2021-ben élesedik egy funkció, ami az iCloud rendszerében tárolt képeket ellenőrzi, és összeveti ismert, gyerekekről készült pornográf felvételekkel – jelentette be az Apple csütörtökön. Ha a rendszer talál ilyen képeket, az eset egy hús-vér döntnökhöz kerül, aki értesítheti a hatóságokat. Az Apple szerint a hibás egyezések esélye egy a trillióhoz. Az amerikai hatóságok a lefoglalt, gyerekekről készült pornóképeket és videókat numerikus kódokként tárolják egy adatbázisban, erre a kódra pedig már lehet keresni. Pontosan ezt fogja tenni majd az Apple rendszere, összeveti ezeket a kódokat az iCloudba feltöltött képekével. Ezt viszont a feltöltés előtt teszi meg, a felhasználó telefonján, mielőtt a kép megérkezne a felhőbe.

(Forrás: telex)

Riasztó lemorzsolódási adatokkal küzd a felsőoktatás: van, ahol a hallgatók fele otthagyja az egyetemet

76 ezren kerültek be az idei felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy ennyien diplomát is szereznek majd néhány év múlva: számos olyan képzés van, amelyet a hallgatók több mint fele félbehagy. Nem sikerült csökkenteni a lemorzsolódók arányát az elmúlt években, még mindig riasztó statisztikákkal szembesülnek az egyetemek

(Forrás: Eduline)

A fél tantestület távozott az egyik hajdúszoboszlói iskolából

Belső ellentétek miatt csaknem a tantestület fele felmondott a hajdúszoboszlói Gönczy Pál Református Sport- és Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában – értesült több forrásból is a Cívishír. Egy neve elhallgatását kérő pedagógus elmondta: a harminchét fős tanári gárdából összesen tizennyolcan kérték a munkaviszonyuk megszűntetését, volt, aki hagyományos felmondással, mások közös megegyezéssel távoztak az iskolából. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: döntésüknek nincs köze ahhoz, hogy az intézmény egy évvel ezelőtt a református egyház fenntartásába került – az iskola megváltozott hitvallásával nem volt problémájuk. Hozzátette: távozásuk okaként valamennyien az újonnan kinevezett igazgató, Kelemen Gabriella személyét nevezték meg. A konfliktus részleteiről viszont személyiségi jogokra és titoktartási kötelezettségre hivatkozva részleteket nem kívánt elárulni.

(Forrás: HAON)

A Klebelsbeg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, aki többek között a tanárképzés átalakításának terveiről is beszélt. A Népszava arról írt korábban, hogy 2022 szeptemberétől a pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, megalapozva az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát. A bírálatok szerint ez azt jelentenék, hogy olyan tanárok kerülnének ki az egyetemekről, akik nem tudnak többet a leadandó anyagnál.

(Forrás: 24.hu)

Hajnal Gabriella: Nagyon bízom benne, hogy végre visszaáll a rend

2022-től sokkal gyakorlatiasabbá és vonzóbbá válik a tanárképzés, a hallgatók már a tanulmányaik kezdetétől fogva minden tanévben kötelezően a terepen lesznek, és alaposabban felkészítik őket az infokommunikációs eszközök oktatásban való használatára – árulta el lapunknak az átalakítás formálódó részleteit Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ elnöke az interjúban beszélt az online oktatás sikereiről és nehézségeiről, a közelmúlt soha nem látott mértékű iskolafejlesztéseiről, de szóba került az is, miért sántít a baloldal fenyegető tanárhiányról szóló vádaskodása.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Az igazság ügyének szentelve – Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem alapító díszünnepsége

„Az egyetemek jövője valójában Magyarország jövője. A magyar felsőoktatás fejlesztése, megújítása nemzetstratégiai kérdés. Cél, hogy a fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert, minél jobb egyetemeken tanulva sikeresen állhassanak helyt az életben és a munkaerőpiacon egyaránt. A magyar kormány kiemelt juttatás biztosításával, az egyetemi modellváltással minőségorientált felsőoktatási rendszer létrejöttét támogatja. A modellváltás és fenntartóváltás célja, hogy egyetemeink Európa legjobbjai közé kerülhessenek” – hangsúlyozta az államtitkár. „Ha felfelé nézünk, tudjuk, hogy az egri felsőoktatás biztos kezekben van. Az Eszterházy Károly – immár – Katolikus Egyetem hazatalált. Gratulálok az egyetemnek és az új fenntartónak!” – zárta beszédét a miniszterhelyettes.

(Forrás: Magyar Kurír)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak